2011. 02. 07.
Monkswell
Nincsen itt se tiszta víz, se
gyerek, se kislány, itt egerek
vannak, pajtában, kamrában,
eső esett és a kolostor oldalába
az ár ormánya a földet túrja,
szerzetesek között, fent a
könyvtárban írom levelem
Demiánnak, citromos vízzel,
hogy ne lássa senki sem,
ahogy kétségbeesem a múlt
időn, nem tudok jelenben
beszélni, kihazudva azt,
ami Demián tett, kódexeket
másolt, én iniciálét, ő meg
miniatúrát festett, sokszor
szörnyet, vizit, helyette féltem.
Ahogy elfelejtek minden szót,
egy marad majd meg: Demián,
aztán a szerzetesek kútjába
dobom a leveleket, ijedelemből.
gyerek, se kislány, itt egerek
vannak, pajtában, kamrában,
eső esett és a kolostor oldalába
az ár ormánya a földet túrja,
szerzetesek között, fent a
könyvtárban írom levelem
Demiánnak, citromos vízzel,
hogy ne lássa senki sem,
ahogy kétségbeesem a múlt
időn, nem tudok jelenben
beszélni, kihazudva azt,
ami Demián tett, kódexeket
másolt, én iniciálét, ő meg
miniatúrát festett, sokszor
szörnyet, vizit, helyette féltem.
Ahogy elfelejtek minden szót,
egy marad majd meg: Demián,
aztán a szerzetesek kútjába
dobom a leveleket, ijedelemből.